Ma, éppen éjfélkor, leírtam az utolsó mondatokat, és befejeztem a nagy művet.
Ovidius Heroidesében tehát megtaláljuk a megcsalt, szenvedő, szerelmes nő lelki tusájának tökéletes leírását. S az Ovidiusi alapokra építkezik Seneca, amikor - Medea című tragédiájának megírásakor - a De ira filozófiai megalapozottságával hozzáteszi ehhez a női szerelemábrázoláshoz, milyen az, amikor a szerelem és a gyűlölet tökéletes egyensúlya a másik irányba billen ki, s nem a szerelme bizonyul erősebbnek.
Ha ugyanis a szerelem győzedelmeskedik, a nő inkább öngyilkos lesz, mintsem hogy szerelme nélkül éljen tovább. Ám ezzel szemben, ha átadja magát a vad, ádáz, mindenre képes haragnak, akkor önmagára sincs tekintettel, csakhogy árthasson a másiknak, s őrült hévvel követel fegyvert, vért, halált.
A mérleg:
- 5 fejezet
- 38 oldal
- 55 584 karakter
- 50 tételes bibliográfia
- 135 lábjegyzet
- és 1 db nagyon fáradt szerző.
Köszönöm mindenkinek a támogatást és a sok segítséget.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.